Volt egyszer egy lány, aki a nagyanyja házából egy marék virágmagot hozott magával.
Tavasszal elvetette őket az új otthona kertjében. Naponta nézte a földet, de a virágok sokáig várattak magukra. Egy este aztán elővette a tűjét, és kék kockás szoknyájára hímezte őket, sorban, ahogy a régi kertben nőttek.
Amikor elkészült, felvette a szoknyát, és kiszaladt megnézni a vetést. Az első apró hajtás már ott zöldellt.
– No, végre – nevetett. – Már azt hittem, nekem kell mindet megvarrnom.
A Virágfüzér’70 kollekciónk újabb darabja ez a maxiszoknya. A hetvenes évekhez nyúltunk vissza – apáink és anyáink, nagyapáink és nagyanyáink fiatalságához. Ahhoz a korhoz, amikor másként öltöztek, másként táncoltak, másként keresték a szabadságot, de ugyanúgy vágytak szépségre, szerelemre és önazonosságra, mint mi.
A kollekció különlegessége a ritka, mára alig ismert letenyei hímzés, amelyet újra elővettünk, és a hetvenes évek jellegzetes szabásvonalaival együtt mai ruhákon élesztünk újjá. A mintatervezés kedves barátnőnk és hímző szakoktatónk, Mecséri Cecília népi iparművész munkája.
https://fehernep.hu/…/viragfuzer70-kockas-maxiszoknya-kek
(Figyelem! Valójában bokáig, magasabbaknak afölé ér, de kedves modellünk 155 cm.)
