Vásártér

„ZOMBORI EGYASSZONY” Közkívánatra rendelhető!

199.000 Ft

A kép tájékoztató jellegű, két teljesen egyforma darab nem készül belőle. A fotók a kiállítási darabot mutatják, melynek elkészülte óta javítottam a szabásmintán, szabásvonalakon, újraterveztem a hímzést és a derékrészt, tetszetősebb, hordhatóbb lett a „Zombori Egyasszony”. A színvilág és az összkép nem változott.  Elkészítési ideje 1 hónap.

A nadrág és az alsóruha alapanyaga avatott erdélyi kisipari nyersvászon, utóbbit teljes egészében kézzel hímzem meg, vastag, erős fonallal. Az általam tervezett szabadkézi hímzés rejtett írást tartalmaz, rovástudás ajánlott a megfejtéséhez. A felülöltő anyaga valódi posztó, kézi dísztűzéssel és szabadkézi hímzéssel (szintén rejtett írásos üzenettel) készül.  Az öv alapanyaga valódi selyembrokát, igazi leletrekonstrukció, csodálatos, míves kelme. A veretek anyaga zamak öntvény, kívánság szerint ezek nélkül is kérhető a ruha. Ez utóbbi esetben az ára 25.000 Ft-al csökken.                                                                                                       

Magyar termék, magyar elődöktől, magyar utódoknak. (Nem finnugor, nem szláv és nem viking, tisztelettel kérem ez utóbbiak szíves tudomásul vételét.)

„ZOMBORI EGYASSZONY”

(Mezőzombor-Bálványosdomb 4.számú női sír viseletének felújítása régészeti leletrajz alapján, Fehérnép értelmezésében)

„A mezőzombori községi tanács 1958. október 8-án jelentette, hogy a község határában földmunkák közben emberi csontokat találtak. A leleteket a községtől 3 km-re délre fekvő, úgynevezett Bálványdombon találták Halász András, Varga Mihály és Varga Júlia földjén. A domb legmagasabb pontján kezdték meg a homokkitermelést, s ennek során bukkantak a csontokra. A Bálványdombtól délre a Bálványér, nyugatra pedig a Diktány-ér kanyarog, s általában a környék még ma is az egyre inkább szűnőben levő mocsárvilág képét mutatja. Ebből a környezetből, mint legmagasabb terület, emelkedik ki a Bálványdomb. A sírok a domb közepén, s nyugati, északi és keleti lejtőjén elszórtan kerültek elő.” „4. sír. Női sír 80 cm mélységben, lábbal kelet-délkeletre, sírszélesség 60 cm, a csontváz részben elenyészett.” „A feltárt temető összes sírjai között a legjobb korhatározó szerepe a 4. sz. női sírnak van.” „A mezőzombori temetőben a főhelyen előkelő és gazdag nő sírja került felszínre.” (A Herman Ottó Múzeum Évkönyve III)

 A ruhadíszek elhelyezése is megismertette a ruha típusát, a nyak dí­szítését, de a nyakon és mellen elhelyezett szív alakú csüngős díszek is eddig nem ismert típusokat mutatnak be. A díszes karperec pedig — mely egyike X. századi ötvös remekeinknek — a tarsolylemezek poncolt technikáját és rajzainak gazdagságát tárja elénk.

 A ruha tervezésénél elsősorban az elhunyt női és asszony, valamint magyar mivoltára voltam figyelemmel a kor tükrében. 

Vigyázat! Fejedelemasszonyi viselet, tulajdonosától feltétlen nemességet és méltóságot kíván!

Alapötlet: Nyers Csaba, Tervezés, rajzok, kivitelezés: Fehérnép, Szabásminta szerkesztése: Szabó Zsuzsa, Posztó: Dévai Attila (Fejedelmi Posztó), Selyembrokát: Mestellér János (Kazár Bazár), Vászon: Keszeg Levente, Gépi összeállítás: Pakod község varrodája, Veretek: Nyers Csaba, Kézi összeállítás, szabadrajzú kézi hímzés: Fehérnép