Beláthatatlan mélységből, szédítő messzeségből toppant elém, a húsomból, a véremből buggyant elő. Erdély: mintha örök idők óta lebegnék fölötte, őrizném, teremteném otthonomnak. A hurkok, kacskaringók, indák és virágok akkor is ott táncolnak a szemem előtt, ha lehunyom: bennem élnek, vagy én bennük. Tökéletesek mert tökéletlenek, hibátlanok, mert egyszerűek és mégis annyira szövevényesek. Nem tudom szavakkal kifejezni, milyen nélkülözhetetlenek és fontosak nekem a kalotaszegi minták, mindössze annyit tennék hozzá, hogy a vezetéknevem Erdőelve és a Kárpát-medence régenvolt településformáinak ősi nevét őrzi, utolsó élő tanújaként egykor volt időknek…

Kalotaszegi együttes

Nevét a Kalota nemzetségről kapta. „Kalota” néven valamikor sokkal nagyobb területet neveztek, Kelemen Lajos Kalotaszeg történelmi és műemlékei című tanulmánya szerint a középkorban a Berettyótól a Sebes-Körösig terjedő vidéket. A mai tájegység Kolozsvártól nyugatra fekszik, de tőle északra és keletre is vannak falvak, amelyek néphagyományaik alapján rokonságot mutatnak Kalotaszeggel. A hajdani Kalota-vidékre utaló helynév volt még a 16. században is Nagyvárad mellett Kis-Kalota és a Sebes-Körös bihari völgyében Közép-Kalota. Ugyanezt őrzi a szomszédos Kalota-havas neve is.

Kalotaszeg Kós Károly megfogalmazása szerint azt az „eredetileg a Vlegyásza lábánál elterülő kicsiny háromszögletű földterületet jelenti, melyet a Bánffyhunyad alatt összeömlő Sebes-Körös és Kalota vizei fognak be. Tágabb értelemben Kolozsvár megyének azt a területét, amely a Kolozsvár-Nagyvárad vasútvonal, illetve országút közepén és két oldala mentén Kolozsvártól egészen Csucsáig terül el és amelyet délen a Gyalui-havasok északi, nyugaton a Vlegyásza-havas és a Meszes-hegység keleti lába foglalnak be.”

Elsőként Bánffyhunyad református templomának kicsiny füzetecskéje került a kezembe, amelyben gondos gazda módjára megörökítették a gyülekezetbéli asszonyok által adományozott terítők, textilek mintáit az utókornak. Innen érkezett az immáron 7 éve folyamatosan közkedvelt Tulipántos Életfa motívumunk, amely a teremtés és az élet titkát tárja fel a látásra nevelt szemeknek.

Nem sokkal később egy nyírségi tanyáról hozzám került a „Kalotaszegi Nagyírásos” c. vaskos album. A múlt század hetvenes éveiben kiadott gyűjteményes munkát hibátlan, jó állapotban kaptam meg, szinte használatlanul. Napokig nem tudtam letenni, elvarázsolt a mérhetetlen értékű és mértékű kincs mennyiség, amit abban találtam. Innentől kezdve maguktól találtak utat felém az újabb és újabb értékek, ritkaságok, kiadott és kiadatlan, kiállításról megmaradt és házilag, magáncélra megrajzolt gyönyörűségek. Gyűjtöttem és gyűjtöm a mai napig, csak erről a tájegységről (bátran állíthatom) ezres nagyságrendű mintakincset őriz a Fehérnép. Megújuló energiaforrás ez az idők végezetéig.

Így, ezekből született meg a kalotaszegi Virágzó Élet és a szívünknek oly kedves kőrösfői teljes, négyes osztatú Világkép mintánk, amelyet feldolgoztunk már blúzokon, szoknyákon, táskákon, kendőkön és annyi minden máson. Népszerűségük évek óta töretlen, mondanivalójuk sugárzik és soha el nem évül…

Kőrösfői