Hosszú évekig vágytam egy csángó keresztgyermekre, de mindig latolgattam, halogattam…, majd ráleltem Máthé Kriszta írásaira, s nem volt többé kérdés, legyen-e. Így lett nekünk egy Naomink.
Az ő tiszteletére született meg a magam elfogult véleménye szerint a legszebb ruhadarabunk: a Csángó Fehérnép.
Én terveztem, szabad kézzel rajzoltam meg az ősi formákon alapuló mintát. Hónapokig kutattam, figyeltem a csángó viseleteket, díszítéseket, mielőtt ceruzát ragadtam.
Nagyszerű fogadtatásra lelt a vásárlóink körében, így folyamatosan születnek az újabb és újabb csángó öltözékek és kiegészítők.
Szívemnek ezek a legkedvesebb Fehérnép ruhadarabok, fogadjátok szeretettel!

A csángóság öltözékeiről, díszítéseiről így ír Petrás Ince, moldvai magyar pap:

„Újabban, a 40-es évektől a ruhát (kendőt) tiszta hernyóselyem-szálból szövik. Hozzá a fonalat selyemhernyótenyésztés útján, házilag állítják elő. A leányok ruhái kisvégűek, az asszonyoké nagyvégűek, vagyis a végeikre szőtt dísz életkor szerint is különbözik. A múlt századi ruhák végdíszei sötétebb színárnyalatúak és tömöttek (rakattasruha), az újabbaké világosak — világoskék, rózsaszín, sárga — és ritkábbak. Leggyakrabban alkalmazott minták elnevezései: kucsanyom, kandargó, kereszt, koklánc, háromnyistes. A díszítés fokozására a ruha véghímébe lapos festett üveggyöngyöt, csigisoarét, a szélére meg csipkét, horbotát varrnak.
A’ némberek’ öltözete áll szinte hosszú vászony ingbül, mellynek válla különféle hímekkel ha ki nincs varva, ‘s a’ háton ‘s mellyén le menő része ha nincs a’ szokás szerinti varrással ellátva és nem tiszta, az a’ hölgy’ hanyagságának ocsmány jele… Az innepi ingnek selyem és arany fonallal kell himezve lenni, ha csak az érdek engedi, a’ mire közönségesen szert tenni szeretnek; de a’ selyem varrásban, ‘s főkép az aranyban tulság még sem igen mutatkozik, ‘s ez csak alig észre vehető a’ selyem himek között… A’ leányzók pedig különös figyelmet fordítnak arra, hogy ingeik tiszták legyenek, ‘s magok munkájuk által készültek.” Az ingen alkalmazott hímzés tűnik fel Imetsnek is moldvai útja során (1868): „Üngök … kendervászonból, a leányoknál dúsan színezett és hímezett üngvállal; a bő de gallérban végződő ingujjon 9 soros, a szintén bő ráncokba hulló mellen és háton hasonlóképpen több soros, kék vagy vörös hímzetű csíkkel”. Kovács pedig az ingviselet sajátos voltára figyel fel: „A nők öltözete: fehér vászon ing, mely nem tapad szorosan a testhez, hihetőleg nehogy a test körrajzai látszassanak, hanem bő redőnyökben fut le az övig, hol oly formálag néz ki, mintha körös-körül ki volna húzva. Az ing elején négy-hat hímzett sáv látható; vállát hasonlólag gazdag hímzés ékíti”

A hímet színes pamutfonalból varrják és szövik.
Különböző öltésekkel hímezik ki a nagyobbára növényi, ritkábban mértani motívumokból összetevődő mintát. Az öregek körében, a Bákó környéki falvakban, különösen a tőtelékes, a neszedilás, a kandargó hím az általános, a fiatalok ingén pedig a kandargó (rákszem, babok, in, butuk) és néhány éve a szekercés (szekerce, kereszt, babok, csillagok) hím a legelterjedtebb. A régi hímeket egyik ingről a másikra másolták, illetőleg az idősek tanították a fiataloknak.
Az ingváll és az ingujj hímzésében falvanként és községenként gazdag változatosság tapasztalható. A tanulmányozott területen Bogdánfalva női ingeinek ingujj-hímzése a környező falvakétól tömött, harántcsíkos színösszetételével válik ki. A trunki és a kalagori nők inkább az apróbb díszítőelemeket kedvelik. Az ujjon még az ingváll és az ingujj-hím között találunk hímet, mely egyúttal a két részt is összekapcsolja.

A kandargós hímen a főmotívum egy több színű hullámvonal, mely az elő közepétől indul ki, s alul körbe fut. Ez a hím öt szenetor vagy szenetur (lapos öltéssel kivarrt) hímzéssorból áll. A hullámvonal közeit apró (szintén lapos öltéssel varrt) levélkék töltik ki. Föléje azután 3—4 sorban újabb díszítőelemek kerülnek: egy sor cérnázás, azután a kozsokáröltéssel varrt betáje vagy bodzabél-hím, majd egy sor veres-szenetur, mely fölé egy sor barackmagház-hím kerül. Ez minden tizenkét hím után megismétlődő deltoid alakú hímekből áll: 3 vörös, 1 kék, 1 sárga, 1 kék, 3 vörös, 1 zöld, 1 rózsaszín, 1 zöld stb. elölről. Ez a két sor még egyszer megismétlődik, s legbelül egy sor legyecske — apró fekete pontokból álló hím — zárja le a díszítést.”

Akkor most már tudjátok.